Minden id�k legt�bb NBA-bajnoks�got nyer� (ezen a c�men Red Auerbach-val az 60-as �veket meghat�roz� Celtics-g�rda edz�j�vel osztozik), minden id�k legjobb play-off m�rleg�vel rendelkez� edz�je. Jackson ahol csak megfordult, gy�z�tt. �sszesen kilenc bajnoki c�met zsebelt be; a Chicago Bulls-szal hatot, majd a Lakers-szel zsin�rban h�rmat. Gyakorlatilag 1991-t�l 2002-ig �sszesen h�rom �v volt, amikor nem az � �ltala vezetett csapat nyert. Minden id�k legjobb edz�je? Nem jogtalan a felvet�s. �n megszavazn�m neki e c�met, �s nem felt�tlen�l tr�fe�i miatt.

Phil Jackson, a j�t�kos

Phil Jackson a legt�bb vezet�edz�h�z hasonl�an j�t�kosk�nt kezdte a New York Knicks egy�ttes�ben. M�r ekkor megtapasztalhatta milyen bajnoknak lenni, az 1972-73-as d�nt�ben ugyanis a Knicks 5 meccsen b�cs�ztatta az azt megel�z� �v bajnok�t, �ppen a Los Angeles Lakerst. A d�nt�be jut�s se volt �pp mag�t�l �rtet�d�, a szezoncs�csot el�r� (68 gy�zelem) Boston Celticset kellett nagy nehezen legy�rni h�t meccs alatt. Ezt a csapatot Dave DeBusschere, Willis Reed, Bill Bradley, Jerry Lucas f�mjelezte, h�tv�dben pedig a csodadu� Walt Frazier �s Earl „The Pearl” Monroe t�nd�k�lt. De itt pattogtatott a k�s�bb szint�n edz�v� avanzs�lt Henry Bibby is (Mike Bibby apja). �s Jackson? � volt az els�sz�m� csere csat�rposzton, aki minden p�ly�n t�lt�tt percet v�gigdolgozott. Sohasem a pontjaira sz�m�tottak a csapatban, hanem a munk�s, �nzetlen j�t�k�ra. Kem�nyen v�dekezett, lepattan�zott, harcolt a labd�k�rt, igazi k�z�ns�gkedvenc volt a Madison Square Gardenben. J�l adopt�lta a Knick hasonl�an �nzetlen j�t�k�t, de nem volt igaz�n j�l k�pzett, ez�rt t�mad�sban nem sok vesz�lyt jelentett. M�r r�n�z�sre sem volt az az �tlagos NBA-j�t�kos, egy�ltal�n kos�rlabd�z�. Hippi fazonja, hossz� haja �s furcs�n sz�gletes v�llai miatt a publikum a „Head ’n’ Shoulders” becenevet/g�nynevet aggatta r�. 1978-ig j�tszott ebben az alakulatban.
A Knicks ut�n k�t �vet j�tszott a New Jersey Netsn�l is, majd 1980-ban, 13 �v NBA-ben elt�lt�tt �v ut�n hagyta abba a j�t�kot.

Phil Jackson, az edz�

A CBA-be ment edz�sk�dni, �s ott 5 �v alatt bajnoki c�mhez is seg�tette az Albany Patroons egy�ttes�t, k�zben egyszer az �v edz�j�v� v�lasztott�k. Az NBA-be csak az 1986-87-es id�nyben t�rt vissza, imm�ron a Chicago Bullshoz mint seg�dedz�. A Bullsn�l m�r ott j�tszott Michael Jordan, aki �pp els� pontkir�lyi c�m�t (37,1-es �tlaggal) szerezte abban az id�nyben. Doug Collins vezet�edz� ir�ny�t�sa alatt azonban a Bulls 40-42-es eredm�nyt tudott csak el�rni, mellyel �ppen csak befutottak a r�j�tsz�s utols� hely�re. A k�vetkez� id�nyben m�r 50 gy�zelmet �rtek el, de megint hamar b�cs�ztak a r�j�tsz�st�l. Jackson nagy lehet�s�ge 1988 december�ben j�tt el, amikor az egyik meccsen Collinst ki�ll�tott�k a b�r�k, �s Jacksonnak kellett �tvennie a vezet� szerepet. A Bulls 14 pont h�tr�nyt dolgozott le a meccs h�tral�v� r�sz�ben, �s meg is nyert�k a meccset. Phil szem�lye, hozz��ll�sa �nmag�ban jobb eredm�nyre vezette a csapatot. De az id�nyt m�g Collins vez�nyelte, �s a Bulls, t�rt�net�ben el�sz�r bejutott a keleti fin�l�ba. Igaz sok keresnival�juk nem volt a k�s�bbi bajnok detroiti „Rosszfi�k” ellen. De azt�n 1989 j�lius 10-�n megt�rt�nt a v�lt�s; Phil Jacksont megtett�k a Chicago Bulls vezet�edz�j�nek.
A k�l�nbs�g el�sz�r a j�t�kban jelentkezett. Jackson, Tex Winter seg�ts�g�vel, helyesebben mondva ketten egy�tt, a Tex Winter �ltal megalkotott j�t�krendszert alkalmazva megv�ltoztatt�k a Bulls addigi j�t�k�t, amelyben addig minden Jordanre volt ki�p�tve. Jackson, aki egy �nzetlen, labdamegoszt�s elv�re �p�l� csapattal nyerte bajnoki c�m�t, �s aki komoly spiritu�lis neveltet�sben r�szes�lt, tudta, hogy egy ember, b�rmilyen klasszis legyen is, nem k�pes a h�t�n elvinni a csapatot a bajnoki c�mig. Sz�ks�g volt egy rendszerre, melyben Jordan is megtal�lja a sz�m�t�s�t, �s a gy�zelmek is j�nnek. Ez volt a h�romsz�g-t�mad�s elve.

A h�romsz�g-t�mad�s

Mi is ez a sokszor hallott h�res „chicagoi” h�romsz�g-t�mad�s?  Mivel a j�t�kosoknak sz�l� le�r�s t�bb sz�z oldalra r�g, igyekszem r�viden bemutatni. A t�mad�s l�nyege az �res dob�helyzetek megteremt�se. Az alapja pedig a sok mozg�s �s a labdamegoszt�s. A rendszer megk�vetel egy alapvet� �gyess�get minden j�t�kost�l, mik�ppen minden j�t�kosnak tudnia kell j�tszania az �sszes poszton magass�g�t�l, s�ly�t�l f�ggetlen�l. A posztok jelent�s�ge teh�t cs�kken, amire a k�s�bbiekben l�thatunk is p�ld�kat.

A j�t�kot megfelel�en j�tszva oda jutunk, hogy a csapaton bel�li terhek a j�t�kosok egy�ni k�pess�geinek megfelel�en oszlanak meg. Ez logikus, mondhatn�nk, viszont akkor mi�rt nem alkalmazz�k ezt minden csapatn�l? Tal�n mert ez nem a klasszikus kos�rlabda-iskola, amely a center k�r� �p�ti a csapatot, �s az ir�ny�t� kez�be adja a labd�t. Jackson Bulls�ban ugyanis ezen a k�t legfontosabb poszton kis t�lz�ssal kieg�sz�t� j�t�kosok szerepeltek. �s b�r a 2000-2002 h�romszoros bajnok Lakersben Shaq volt a center, aki a kor�nak a legdomin�nsabb j�t�kosa volt, az ir�ny�t� Derek Fisher szint�n nem ir�ny�t�i k�pess�geir�l �s g�lpasszair�l marad nevezetes. M�rpedig ha megn�zz�k a k�zelm�lt nagyd�nt�t j�tsz� csapatait, egy j� magasember �s egy j� ir�ny�t� mindegyikben volt. A Pistonsban Billups az, aki �sszefogja �s elir�ny�tja az egy�bk�nt rendk�v�l massz�v g�rd�t, mik�zben a k�t Wallace uralja a fest�ket. A Spursben is Duncan/illetve Duncan �s Robinson kett�se vitte a pr�met, de a Nets is Kidd ir�ny�t�s�val jutott nagyd�nt�be, �s a Suns is Nash-sel t�ltosodott meg igaz�n. Ezzel szemben Jackson bajnokcsapataiban nem tal�lunk kiemelked�en j� ir�ny�t�t. Viszont mindegyikben akadt egy rendk�v�li k�pess�g� dob�h�tv�d �s sok-sok hasznos kieg�sz�t� ember. Ilyen csapat nagyon sok akad, mondhatn�nk erre, mint pl. a Vince Carter-f�le Toronto. M�gis mindegyik csapat, amelyik egy kiv�l� k�pess�g� dob�h�tv�dre �p�lt, megbukott v�g�l. Jackson�k sziszt�m�ja teszi a dolgot m�k�d�k�pess�.

A chicagoi �vek

A t�mad�s persze mit sem �r v�dekez�s n�lk�l, melyre Jackson mindig is nagy hangs�lyt fektetett. Sz�net n�lk�l presszi� alatt tartani az ellenfelet, megzavarni, labdalop�sra t�rekedni, ezek voltak az alapok, melyre a t�mad�sok r��p�ltek. Amint ezt a rendszert kezdte el j�tszani a Bulls, szinte egyb�l j�ttek az eredm�nyek is. Jordan �s Pippen v�dekez�sben val�s�ggal terroriz�lt�k a mez�nyt, emellett rettent�en �nzetlenek is voltak egym�ssal. Jordan is valamivel kevesebb dob�shoz jutott, mint els� �veiben, a Bulls bajnoki �v�ben „csak” 31.5 pontot dobott meccsenk�nt. �s k�t �v elbukott konferenciad�nt� ut�n a Pistons-szal szemben, az 1990-91-es id�nyben v�gre megt�rt�nt az �rs�gv�lt�s, a detroiti Rosszfi�k n�gy meccs ut�n vesztesen hagyt�k el a p�ly�t, a Chicago Bulls t�rt�nete sor�n el�sz�r bejutott a nagyd�nt�be.

Az ellenf�l a d�nt�ben a Los Angeles Lakers volt, ahol Magic Johnson p�lyafut�s�nak utols� nagy roham�ra vez�nyelte csapat�t. Az els� meccsen a Lakers m�g nagy nehezen visszaverte a bik�k roham�t, onnant�l kezdve azonban a Chicago ford�tani tudott, �s tov�bbi n�gy meccs alatt eld�lt a bajnoki tr�fea sorsa. A kulcsmomentum Magic lev�dekez�se volt, amely feladatot Jackson Pippenre b�zta. Innent�l kezdve m�g k�t �ven kereszt�l a bik�k meg�ll�thatatlannak l�tsz�dtak, az 1992-es nagyd�nt�ben a Clyde Drexler f�mjelezte Portlandet, a ’93-as nagyd�nt�ben pedig a Charles Barkley-val fel�ll� Phoenix Sunst k�ldt�k haza hat meccs alatt. Az 1992-93-as szezonban j�llehet sok s�r�l�s s�jtotta a csapatot, �s a pad is meggyeng�lt, Cartwright pedig m�r igencsak ki�reged�ben volt, m�giscsak siker�lt a Bullnak tripl�znia („three-peat”), amely a rendk�v�li csapategys�gre �s ment�lis f�l�nyre utal, amely a bik�kat jellemezte. �s, mint az l�tni fogjuk, Jackson mindenkori csapatait jellemezte az esetleges neh�zs�gek, n�zetelt�r�sek ellen�re is.

1993-ban azonban Jordan visszavonult a j�t�kt�l, �s a Bullst elkezdt�k le�rni, mondv�n Jordan n�lk�l �sszezuhan a csapat. R�c�folva a k�tked�kre a Chicago 55 gy�zelemmel mas�rozott be a playoffba, azonban ott a New York Knicks, akik m�r r�g�ta fent�k fogukat a Chicago-ra, a m�sodik k�rben k�zdelmes h�t meccsen b�cs�ztatt�k a csapatot. R�szben teh�t beigazol�dtak a balsejtelmek, a Chicago k�ptelen Jordan n�lk�l bajnoks�got nyerni. Ez nyilv�n igaz volt, b�r ett�l f�ggetlen�l Jackson g�rd�ja tov�bbra is remek csapatnak sz�m�tott. Az 1994-95-�s szezon el�tt Horace Grant is k�lt�z�tt a csapatt�l az ebben az id�ben sz�rnyal� Orlando Magichez. Miel�tt v�gk�pp le�rt�k volna a csapatot, Jordan bejelentette, hogy visszat�r. B�r nem �pp cs�csform�ban t�rt vissza, a Bulls m�gis megt�ltodott a h�tral�v� meccseken. A lend�let azonban megint, csak a m�sodik k�rig vitte �ket. Furcsa, hogy �pp az Orlando �ll�totta meg �ket, akik egy�bk�nt csak a bajnoki d�nt�ben kaptak ki a m�sodik bajnoki c�m�ket szerz� Houston Rocketst�l. Hi�ba Jordan visszat�rte, a csapatban v�ltoz�sra volt sz�ks�g, mivel a t�bbi csapategys�g m�r nem volt a r�gi.

Ennek szellem�ben hozt�k a csapathoz 1995-ben a lepattan�z�-kir�ly �s a kor�bbi detroiti �sellens�g Dennis Rodmant, �s ez hatalmas h�z�snak bizonyult. A nagy csapat �ssze�llt, Jordan �s Pippen erej�k telj�ben j�tszottak, �s a g�rda minden kor�bbi rekordot megd�ntve 72-10-es gy�zelmi mutat�val z�rt. Ezut�n az �jabb bajnoki c�m toronymagas es�lyesek�nt meg is szerezt�k azt, hat meccsen ejtett�k ki az akkor cs�cson l�v� Seattle Supersonicsot. Az 1996-97-es id�nyben is alig kevesebbet, 69 gy�zelmet �rt el a csapat (ez a mindenkori m�sodik legt�bb gy�zelem), a bik�k uralmuk cs�cs�ra �rkeztek. J�tt az utols� k�t bajnoki �v, mely v�g�n mindk�tszer a Utah Jazz volt a kih�v� f�l. A Stockton-Malone-p�ros vezette alakulat szint�n akkor volt a cs�cs�n, �s tal�n nem k�nnyelm� az a kijelent�s, hogy b�rmely m�s korban el is h�d�tott�k volna a bajnoki c�met. Nem �gy t�rt�nt, a bik�k megakad�lyozt�k. Pedig nem sokon m�lott, hogy a Bulls �let�ben el�sz�r elvesz�tse a nagyd�nt�t. Jordan h�sies helyt�ll�s�nak k�sz�nhet� (betegs�ge ellen�re), hogy a Bulls az �t�dik meccsen el�nyre tett szert. De a „kieg�sz�t� emberek” n�lk�l tal�n ez a h�stett is hi�baval� lett volna. J�l mutatja ezt, hogy az 1997-es nagyd�nt�t v�g�l Steve Kerr, clutch-dob�s�val nyert�k meg. Az 1998-as d�nt� sem indult kev�sb� izgalmasan, miut�n a Utah r�gt�n az els� meccset hozta. Azt�n a k�vetkez� meccseken Pippen megr�zta mag�t. V�dekez�s�vel �s fontos dob�saival is hozz�j�rult, hogy a Bulls m�giscsak elh�zzon 3-1-re. Ekkor a Jazz m�g fogott egy meccset. A hatodik meccsen azonban Jordan ism�t emberfeletti teljes�tm�nnyel utols� pillanatban bebiztos�totta a meccset, felt�ve a koron�t ezzel elk�peszt� karrierj�re. Hatodszor lett ism�t bajnok a Chicago Bulls, hatodszor lett bajnok Jordan �s Pippen, �s hatodik bajnoki c�m�t nyerte vezet�edz�k�nt Phil Jackson. A Bulls ism�t megmutatta, hogy mennyire egy�tt van a csapat, �s hogy a kritikus pillanatokban hely�n van mindenki. A cs�csra �rtek. Jordan nem tudott nyerni Jackson n�lk�l, �s Jackson se Jordan n�lk�l. De egyik�k se nyert volna, ha nincsen Pippen, �s nincsenek a „kieg�sz�t� embernek” mondott j�t�kosok, ha nincs Kerr, Rodman vagy Kukoc, vagy kor�bban Grant, Paxson, Cartwright. �k voltak a 90-es �vek nagy csapata. A CSAPAT.