Adatok
Sz�letett: 1934 dec 16, Washington, D.C Magass�g: 196 cm S�ly 100 kg Egyetem: Idaho (1 �vig), Seattle (2 �vig) Csapatok: Minneapolis/Los Angeles Lakers (1958-1972)
	P�lyafut�s
Az 1958-as draft els� v�lasztottja mint megment� �rkezett a harmatos Lakershez. Ez marad�ktalanul siker�lt, csapat�t d�nt�be vezette els� �v�ben. R�ad�sul az All-Star g�l�n megosztott MVP d�jat �rdemelt ki Bob Pettit-tel. 24,9 pontja 15 lepattan�ja azonban csak bemeleg�t�s volt a remek kiscsat�rnak. Egyre fejl�dve 1960/61ben 34,8 pontot �rt el. November 16-�n 71 pontot sz�rt a New York Knicksnek, 25 lepattan� k�s�ret�ben. Mindezt a maga nyugodt st�lus�ban �rte el. Magasabb ellenfeleit lefutotta, az alacsonyabbakat poz�ci�j�t�kban gy�rte le. Dob�cselek eg�sz arzen�lj�t volt k�pes bevetni, f�lelmetes g�l�rz�ke miatt neh�z helyzetekb�l is betal�lt. V�d�j�nek pillanatnyi meging�s�t is �szrevette, �s kegyetlen�l b�ntetett. Ha k�z�pt�voli temp�ja nem tal�lt, nem agg�dott. Kor�nak egyik legf�lelmetesebb atl�t�jak�nt k�nnyed�n visszaszerezte elrontott dob�s�t. Ha szab�lytalankodtak vele szemben, b�ntet�it megb�zhat� hat�konys�ggal �rt�kes�tette. Igazi csapatj�t�kosk�nt �gyesen passzolt az �resen �ll�khoz, nem nevezhet� �nz�nek. 1961/62-ben 38,3 pontot �rt el a katonas�g miatt limit�lt szezonj�ban. A r�j�tsz�sban mindent megtett Westtel az oldal�n, �m a D�nt�ben m�g 61 pontja sem volt el�g az aranykorszak�t �l� Boston ellen. 1962/63-ban tov�bb csiszolta sokoldal�s�g�t, 34 pontot, 14,3 lepattan�t 4,8 g�lpasszt el�rve, mik�zben 83,7% b�ntetett a vonalr�l. �m a Kelt�k ism�t elv�lasztott�k a gy�r�kt�l. 1963/64-ben kezd�dtek a k�nz� t�rd probl�m�k, melyek visszavetett�k teljes�tm�ny�ben. �m m�g �gy is (1965/66 kiv�tel�vel mikor 16,6 pontra esett az �tlaga) legal�bb 24 pontot regisztr�lt �s tagja volt az All-Star csapatoknak, valamint a legjobb �t�snek eg�szen 1969-ig A 60 �vek Celtics-e meg�ll�thatatlan falat k�pzett, 1969ben m�g Wilt Chamberlain seg�ts�g�vel sem tudt�k legy�rni �ket. 1970ben egyre jobban gy�t�rt�k t�rdf�j�sai, �gy nem tudott �nmag�hoz m�lt� lenni a D�nt�ben. 1970/71-ben gyakorlatilag v�get �rt a karrierje, a t�rdei megadt�k magukat. 1972-es visszavonul�s�nak szomor� sz�nezetet ad, hogy ez volt a nyugati part els� diadalmas szezonja. 1975-79-ig edz�i szerepben l�thatt�k viszont a New Orleans Jazz csapat�n�l, m�rs�kelt sikerrel. 1980-t�l a Halhatatlanok csarnok�nak tagja, 1996-t�l a Legjobb 50 j�t�kos k�z�tt l�thatjuk nev�t. 1986-t�l igazgat� a Los Angeles Clippers csapat�n�l. A borzad�lyos 1987-es szezon ut�n a csapat lass� �p�tkez�se 1992-re �rt c�lba, 16 �v ut�n az els� r�j�tsz�st el�rve. 1993-ban megism�telt�k a brav�rt, az�ta viszont csak rem�nykedhetnek. Elgin Baylor csod�s karrierj�t be�rny�kolta a f�lelmetes Boston, g�lkir�lys�gra nem volt es�lye Wilt Chamberlain ellen�ben, s�r�l�se ut�n a fiatalok el�zt�k meg. �m j�t�ka eg�szen kiv�teles volt. Mozg�sa eleg�ns, csak Julius Erving, Michael Jordan �s Connie Hawkins eml�thet� vele egy szinten. Megreform�lta a csat�rj�t�kot, kit�r�lhetetlen nyomot hagyva az NBA rajong�k eml�kezet�ben. V�gezet�l �lljanak itt a volt csapatt�rs, a legend�s Jerry West szavai: „Az egyik legl�tv�nyosabb dob�j�t�kos volt, aki valaha kos�rlabd�zott. M�g a mai csat�rok k�z�tt sincsenek sokan, akik vele �sszevethet�ek.”